Laikus szem számára első pillantásra nem tűnik különösebben veszélyes munkahelynek egy számítógépes munkaállomás. Csak ülni kell egy asztalnál, nézni egy színes monitort és a nyolcórás munkaidő alatt nyomkodni a billentyűzet meg az egér gombjait. Ebben az egy mondatban szinte fel is soroltuk, hogy választott munkahelyünkön mi minden lehet veszélyes az egészségünkre.
Meglehetősen hosszú folyamat volt, amíg őseink háta kiegyenesedett, mi most ezt görbítjük természetellenes formába napi 8-10-12 órában. A számítógép előtt ülőknek érdemes komolyan fontolóra vennie egy ún. térdelőszék beszerzését, melynek használatával hosszabb távon mindenképpen kevésbé terheljük hátunkat. Ha mégis a hagyományos székeket választjuk, ügyeljünk arra, hogy azoknak legyen kartámaszuk, és támlájuk a lehető legnagyobb felületen támassza meg a hátat.
Asztal és monitor
Nem mellékes az asztal magassága sem. A túl alacsony asztalra nagyon rá kell hajolni, ami szükségtelenül görbíti meg a hátat. A helytelen nyaktartást elkerülendő, a monitor ne legyen se túl magasan, se túl alacsonyan: a képernyőt szemmagasságba helyezzük. A túl közeli képernyő fárasztó munkára kényszeríti a szemlencsét és izmait, ami rontja az éleslátásunkat.
A régebben használt katódsugárcsöves monitorok villódzása szemkárosító hatásokkal jár. Ezeket úgy érdemes beállítani, hogy a lehető legmagasabb frekvenciával frissítsék a képernyő tartalmát, ez ugyanis sokkal kevésbé terheli a szemet. A mostanában elterjedt LCD/TFT-monitorok, illetve a laptopok ugyanilyen technikával készült képernyője esetében a villódzás már nem jelent problémát, azonban a sokáig tartó merev monitorbámulás így sem tesz jót, ezért tanácsos minél gyakrabban felállni a gép mellől. Emellett gondoskodjunk megfelelő háttérvilágításról is, teljes sötétben lehetőleg ne használjuk a gépet.
Monitorszem
Az intenzív számítógép-használat okozta károsodásoknak ma már összefoglaló nevet is adtak: CRI (Computer Related Injuries). Ide sorolható a nemzetközi szakirodalomban RSI-nek (Repetitive Strain Injury), vagyis ismétlődő terhelés által okozott károsodásnak nevezett tünetcsoport is, amelyet például az egérgomb vagy a billentyűzet nyomogatása okoz, ami kis terhelésű, de állandó igénybevétel, vagy egy speciális szemromlás (az ún. „monitorszem”), amikor is a szemizmok oly mértékben fáradnak el, hogy szemlencse már egyáltalán nem alkalmazkodik a különböző tárgyak távolságához.
Mozogjunk is!
További kedvezőtlen hatás a mozgásszegény életmód, melynek következményei közül a legfontosabb a testsúlynövekedés és az összes elhízással járó szövődmény. A vérkeringés lelassul, s emiatt az anyagcseretermékek nem tudnak eltávozni az izmokból. Az eredmény: visszeresség, növekvő trombózisveszély, a kezekben pedig ínhüvelygyulladás. Háromnegyed óránként (de legalább kétóránként) 10-15 percre álljunk fel a gép mellől és mozgassuk meg végtagjainkat.
Pszichológiai veszélyforrás
A fizikai tünetek mellett a számítógép ma már pszichológiai veszélyforrást is jelent. Elég, ha csak az internetfüggésre vagy a lövöldözős-gyilkolászós számítógépes játékok okozta állandóan magas adrenalinszintre, illetve a virtuális világ után a valóságos világba történő beilleszkedés zavaraira utalnunk. Amerikai kutatások szerint ma a számítógépet bármilyen mértékben is használóknak több mint kétharmada legalább egy, míg közel negyedük egynél több tünettől is szenved. Természetesen, mint minden betegség esetén, itt is egyszerűbb és olcsóbb a megelőzés, mint a gyógyítás.
