Gondolatok a jógáról
A jóga eredetének mítosza
A monda szerint egyszer, amikor Síva isten, a Jóga Ura, gyönyörű feleségét, Parvatit tanította a jóga tudományára, egy kis halacska kileste őket. De nem csak kileste a két hatalmasságot, hanem el is tanulta a jóga csodálatos tudását tőlük. Ám Síva, aki előtt rejtve nem maradhat semmi, észrevette a kémkedőt és azon nyomban üldözőbe vette. Iszonyú haragjában végig kergette az óceánon. A kis hal azonban olyan ügyes volt, hogy még Síva sem tudta elkapni. India partjaihoz érve a kis hal a jóga segítségével emberré változott. Ekkor a parti népek, akik látták ezt a csodát, kisegítették a vízből és elnevezték Macjéndrának, a halak urának. Arra kérték, hogy tanítsa őket hatalmas bölcsességére, aki engedett is ennek a kérésnek. A hagyomány a mesterek láncolatát végigvezeti egészen Macjéndráig. Sőt az egyik ászana is őrzi a nevét, amelyet macjéndrászanának (matszjászana), haltartásnak (halászana) hívunk. Ami ezek után történt abból nagyon sok minden az idő homályába vész. De ami fenmaradt a jógával kapcsolatban, arról írni nagyon öszetett feladat mint ahogy maga a jóga is.
A jóga testmozgás, a jóga légzés, a jóga filozófia, meditáció… A jóga életvitel!
Ezek mind egyben és külön külön is. A jóga annyiféle, ahány ember műveli, de mégis van, kell legyen egy cél amiért mindenki csinálja.
A jógával sok mindent elérhetünk: egészséget, hosszabb életet, összeszedettséget, egyensúlyt vagy akár harmóniát. Azt azonban soha nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jóga csak egy eszköz. Eszköz a végső cél eléréséhez. A természet teljes uralása, mely a lélek megszabadítása – ez legyen a cél. És ne feldjük, mi vagyunk az urai saját testünknek és elménknek, ne legyünk hát rabszolgái!
Ahogy Annie Besant fogalmaz: “Légy azzá külső megnyílvánulásban is, ami a belső valóságban vagy.”
Ha pillanatnyilag nem érzed azt, hogy ura lennél bárminek magaddal szemben, akkor mindenképp érdemes a jógával közelebbi kapcsolatba kerülnöd.
Hogy azon belül melyik utat választod, csak a te döntésedtől függ. A gyakorlatiasabb Hatha irányzatokat, vagy a spirituálisabb Radzsa vonalat. De ez a kettő, mint ikertestvérek, együtt vezetnek téged az önmegismerés felé. Bár sok ember azt hiszi, hogy a jóga csak az ászanákra (jógapózokra) és a pránájámára (légzőgyakorlatokra) utal. De a jóga több ennél: önmagunk és a világ megismerésének egyik legtökéletesebb eszköze. Arra törekszik, hogy a testet tökéletesítve az a szellem tökéletes hordozójává váljék. Ennek érdekében testgyakorlatokkal megerősíti a test izmait, légző gyakorlatokkal kiegyensúlyozza az idegrendszert, koncentrációs gyakorlatokkal kiélezi a figyelemösszpontosító képességet, relaxációs elemekkel ellazítja a testi és lelki feszültségeket. Mindezekből adódóan a hatha jóga nem választható el a rádzsa jógától, ami az elme feletti uralom jógája. Kölcsönös kapcsolatban állnak egymással. Senki sem válhat tökéletes jógivá anélkül, hogy a hatha jógát és a rádzsa jógát együtt gyakorolná. A hatha jóga készíti elő a tanítványt a rádzsa jóga gyakorlására. Mert az elme megtisztítása nem lehetséges a test megtisztítása nélkül, amelyben működik és amely befolyással van rá. Ezért, hogy elérjük az elme feletti ellenőrzést, a hatha jóga különböző pránájáma vagy légző gyakorlatokat ír elő. A hatha jóga gyakorlása során a kezdőnek kríjákat (testtisztító gyakorlatokat), ászanákat (jógapózokat), pránájámát (légzőgyakorlatot), mudrákat (tartásokat) és bandhákat (energiazárakat) kell gyakorolnia. Az ászanák és a pránájáma gyakorlása által az elme fókuszált lesz és az illető gyorsan haladhat a koncentrációban és a meditációban, amelyek már a Radzsa jóga részei. Ezzel együtt a Hatha jóga kitermel olyan melléktermékeket, mint a jó egészség, rugalmas test. Ezek mind nagyon fontosak, mert “A jógi azt akarja, hogy teste lelkének méltó párja legyen.”, ahogy azt Annie Besant megállapította.
A hatha jógáról egy hazánkban élt indiai jógamester, Selva Raja Yesudián a negyvenes években, egy előadásában ezt mondta: „A hatha-jóga neve utalás arra az igazságra, melyre ez az egész jógarendszer felépült. Testünkben két pólus van: pozitív és negatív pólus. A pozitív pólus székhelye fejünk búbjában van, a negatív pólus pedig a farokcsontban, a legalsó csigolyában. A két pólus közötti igen magas frekvenciájú áram maga az ÉLET, ennek pedig hordozója a hátgerinc. Testünket pozitív és negatív erők éltetik, és ha ezek az áramok teljes egyensúlyban vannak, akkor egészségünk tökéletes. Kelet ősi nyelvén a pozitív áramot egy betűvel jelzik: "HA", annyit jelent, mint "NAP". A negatív áram neve a másik betű: "THA", jelentése "HOLD". A kettőnek tökéletes egyensúlyban való összeköttetését – tehát tökéletes egészséget jelent ez a szó: "HATHA". Ha a két áram között megbomlik az egyensúly, akkor a test megbetegszik. A pozitív és negatív áramok közötti szabályos kapcsolat felbillenésének többnyire lelki oka van.”
És itt, ehhez a lelki okhoz nyerünk betekintést a Radzsa jóga gyakorlásával. Ez a terület arról szól, hogy a már kiválóan kontrollált érzékeket, amelyeket az ászanákkal és a pránájámával tudatossá tettünk, visszavonjuk a külvilágról.
Külvilágon értjük még a testünket és a gondolatainkat is jelen esetben, mivel még azok is az érzékeken kívül esnek. Ez a befelé fordulás szintén öt lépcsőben jön létre, az öt érzéknek megfelelően. A Pratjáhára készíti elő a jógit a következő lépcsőre, a szellemi koncentrációra. De ehhez elengedhetetlen az elme tökéletes kontrollja, mivel az elme természetéből fakadóan változékony; minden ébren töltött pillanatban befolyásolják mindazok, amit lát, hall, amit az érzékein keresztül tapasztal. Az ehhez szükséges szellemi öszpontosítás nem jöhet létre az előző pontok egyidejű létrehozása nélkül. Nagyon gyakran ezt a szintet hívják meditációnak, de ez valójában még csak a koncentráció szintje, amikor minden egyéb eltűnik a figyelem előteréből azon kívül, amire ráirányította a jógi a figyelmét. A tényleges meditáció, amikor már eltűnik a megfigyelt és a megfigyelő közötti különbség csak ez után következhet. Olyan szint ez, amelynek elsajátításához lényegében már nélkülözhetetlen egy avatott mester útmutatása. Itt viszont már elérkezhetünk egy olyan magas állapothoz, melynek leírásában már sokszor nem segítenek a szavak, mivel a tudat ezeken a szinteken már felülemelkedik a verbálisan megfogalmazható dolgokon.
ez a Jógikus út, mely egy hosszú önfelfedező ösvény, és mindenki mást keres rajta. A jóga hatásainak elemzésével már nyugaton is egyre többen foglalkoznak és úgy tűnik, hogy egyre-másra igazolódnak a jógikus szövegekben foglaltak. Áldásos hatásairól viszont egyre többen győződhetnek meg. A nyugati tudományok és a jóga tapasztalati megfigyeléseinek fúziójaként újfajta gondolkodás van születőben. Végre egyre inkább kezdi a nyugati világ is megérteni az emberi lény egységét és annak egymástól függetlenül működni nem képes alkotórészeit.
